Szeptemberi szakmai műhelytalálkozónk alkalmával ismét izgalmas témák kerültek az asztalra.
Az előző alkalom eredményeire építve három nagyobb tématerületen belül térképeztük fel közösen a szükségleteket, kihívásokat és a lehetséges továbbhaladási irányokat:
- Egészséges & fenntartható táplálkozás
- Kistermelők helyzete
- Élelmiszerhulladék és Élelmiszer pazarlás
A rendszert az egészséges és fenntartható táplálkozás szempontjából vizsgáló csapat a fogyasztókat helyezte középpontba, mivel szerintük a rendszerszintű változáshoz tudatos fogyasztókra van szükség, akik tisztában vannak vásárlási döntéseik hatásával, s az ebben rejlő erővel, illetve lehetőségekkel. Több beavatkozási terület is azonosításra került, ahol a fogyasztói döntések befolyásolásán keresztül változás érhető el. Néhány példa a konkrét akciók közül, amiket a jelenlévő szereplők terveznek megvalósítani: ‘Tettrekész Teázók’ élelmezési rendszer fókusszal, Online közösségi tér és tudástár, véleményvezérek bevonása, oktatási programok a fiatalabb korosztály számára.
A kistermelők szempontjából vizsgálva az élelmezési rendszert, egy jól működő innovációs ökoszisztéma létrehozása jelent meg, mint elsődleges beavatkozási terület. Míg a technológiai innovációk támogatására már jól bevált gyakorlattá nőtte ki magát az innovációs csomópontok, „HUB”-ok létrehozása, Magyarországon, ebben a szektorban ez egy eddig nem elterjedt működési mód. Ez megoldást jelenthetne a szektor széttagoltságára, elősegítve a kistermelők egymással, illetve a rendszer más szereplőivel való kapcsolódását, együttműködések kialakítását. Továbbá, felületet biztosítana arra, hogy a termelők különböző területeken (logisztika, marketing, stb.) támogatást kapjanak, mivel nehézséget okoz, hogy egyszerre nagyon sok féle szerepben kell helyt állniuk. Kérdések amik felmerültek az innovációs ökoszisztéma kialakításával kapcsolatban:
- Ki az a szereplő kör, aki ezt biztosítani tudná?
- Milyen szabályozói, piaci, fogyasztói érdekek biztosíthatják a fennmaradását?
- Milyen szerepet vállalhat ebben a Fit4Food BP közösség?
A rendszert az élelmiszerhulladék és élelmiszer pazarlás szempontjából vizsgáló csapat az alábbi három területet jelölte meg, ahol szerintük a legfontosabb lenne lépni az elkövetkező két évben: 1) oktatás és szemléletformálás, 2) hálózatépítés a rendszer szereplői közt különböző típusú rendezvények szervezésén keresztül, illetve 3) a törvényhozókkal való együttműködés erősítése.
Mindhárom szempontból közelítve jelentős kihívásként merült föl a rendszer széttagoltsága, sok szempontból inkoherens működése, illetve a felelősség kérdése. A hosszú távú, valós változáshoz elengedhetetlen a koordináció, illetve a közös érdekek azonosításán alapuló együttműködés kialakítása a különböző csoportok között.
Továbbra is lehet csatlakozni a Fit4Food2030 budapesti hálózatához, illetve keresünk együttműködő partnereket a képzési és oktatási modulok fejlesztéséhez!
Kapcsolat:
Szakál Diana