Nemzetközi szinten folyamatosan folynak a tárgyalások arról, hogy hogyan lehetne megállítani a termesztett növények genetikai diverzitásának drasztikus csökkenését. Eközben egyre több közösségi génbank alakul Európa-szerte. Ez lehet kulcs a termesztett növények változatosságának megőrzéséhez?
A Dynaversity projektben az élelmezési szempontból jelentős növénygenetikai erőforrások kormányzási kérdéseivel foglalkozunk. A gazdálkodók és kertészek igénye folyamatosan nő a termesztett növények genetikai változatosságára, így a közösségi magbankok száma is meredeken emelkedik. A globális Dél országaiban a közösségi magbankokat a vetőmag- és élelmiszer-önrendelkezés megerősítését, illetve a szegénység csökkentését szolgáló eszközként látják. A globális Észak országaiban segítenek a gazdálkodóknak és kertészeknek változatosabbá tenni az élelmiszernövény-termesztést. A közösségi magbankokat az egész világon a növényi erőforrások tárházának tekintik, amelyek segíthetnek a klímaváltozáshoz és egyéb környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodásban, és lehetővé tehetik a jövő generációi számára, hogy elegendő és megfelelő minőségű élelmiszert termeljenek.
Norvég kezdeményezések
Norvégiában két új közösségi génbank is elindult az elmúlt évek során. A Norwegian Community Seed Bank csupán egy évvel ezelőtt indult útjára két gazdálkodó és a Norvég Királyi Fejlesztési Társaság szervezésében. Céljuk az, hogy a norvég és északi növényfajtákat a mezőgazdasági termelők, kutatók és nemesítők számára is elérhetővé tegyék. Jelenleg 60 gabonafélét és 13 zöldségfélét gondoznak és árusítanak. Ezen felül 2019-ben 60 zöldségfélét teszteltek.
A másik kezdeményezést, a KVANN Norwegian Seed Savers nevű szervezetet Stephen Barstow alapította. Barstow „Around the World in 80 Plants” című könyvével korábban elnyerte a Plant Heritage Díjat, és ő tartja a legváltozatosabb saláta nem hivatalos rekordját 537 ehető növényfajta felhasználásával. A KVANN a régi, sokszor elfeledett norvég zöldség-, gyógynövény-, gyümölcs- és dísznövényfajták megőrzésén dolgozik. Célja a változatos élelmiszerek népszerűsítése, amivel a biodiverzitás megőrzéséhez is hozzájárulnak. „Gyakorlatilag a múltba nézünk, hogy biztosítani tudjuk a jövő élelmiszer-biztonságát ebben a gyorsan változó világban” – állítja Barstow.
A svájci modell
Az 1992-ben alapított svájci szervezet, a ProSpecieRara az egyik legnagyobb közösségi magbank Európában: 1400 kerti és szántóföldi növényfajtát, 500 fajta bogyós gyümölcsöt, 1900 gyümölcsfajtát és 32 állatfajtát gondoznak. A szervezet vezetője, Béla Bartha azt is kiemelte, mennyire fontos a nemzeti és az EU-s szabályozáson való folyamatos munka, az ismeretterjesztés, illetve a kiskereskedőkkel és a nemesítőkkel való együttműködés, ha a kevésbé ismert fajtákból készülő termékeket is a boltok polcaira szeretnénk juttatni. A svájci modellben fontos szerepet kap az ex situ és az in situ, azaz on-farm génmegőrzési törekvések kiegyensúlyozása, a politikai döntéshozókkal történő együttműködés és a megfelelő pénzügyi háttér biztosítása.
Helyi „magiskolák”
A Görögországban működő Aegilops szervezet kisebb és fiatalabb, mint a svájci testvérszervezet. , de Vezetőjük, Kostas Koutis szerint bár Görögországnak erős mezőgazdasági és gasztronómiai hagyományai, és igen változatos termesztett növényei vannak, a klímaváltozással járó erózió és aszályok miatt a gazdálkodók a túlélésért küzdenek. A 2004-ben alapított Aegilops célja a görögországi biodiverzitás és az agroökológia fejlesztése, valamint a jó minőségű, helyi vetőmagokhoz való hozzáférés biztosítása, és az őshonos növényfajták megőrzése. Koutis kiemelte az általuk indított „magiskolák” sikerét, továbbá felhívta a figyelmet a nemzeti és nemzetközi magmentő hálózatok létrehozásának fontosságára.
Hagyomány és történelem
Az Egyesült Királyságban 1975-ben alapított The Heritage Seed Library a legrégebbi európai közösségi magbank. A szervezet központjában és az általuk kiképzett önkéntesek kertjeiben 800 angol növényfajtát gondoznak. A magokat felszaporítják, majd szétosztják. Mivel az ilyen magok árusítása Angliában tilos, az érdeklődők a tagdíj befizetése után ingyen juthatnak hozzájuk. „Sok magot kapunk visszavonult kereskedőktől vagy lelkes helyiektől, amiket nagynénik, nagybácsik és nagyszülők után neveztek el – mindegyik fajtának saját története van” – mondja Catrina Fenton.