A középiskolákban folyó biológiaoktatás tantermen kívüli, „terepen” történő elsajátításának fontosságában egyetértenek a nevelési szakértők és a pedagógusok is. Természetesen a négy éven átívelő tananyag bizonyos részeit (mint például az emberi testről szóló utolsó tanév ismereteit) nem hatékony és szükséges a természetbe kimenve átadni a diákoknak. Azonban az állatokhoz és a növényekhez kapcsolódó tudásanyag sokkal hatékonyabban átadható, ha a tantermi oktatás kiegészül természetben tartott foglalkozásokkal – erre dolgozott ki Dr. Horváth Katalin egy, az Őrségi Nemzeti Park területén és környezetében élő diákok felkészüléséhez nagyban hozzájáruló Terepgyakorlati Praktikumot. E blogbejegyzés a Pedagógia változások – A változás pedagógiája III. c. kötetben megjelent eredeti tanulmány alapján mutatja be röviden a Terepgyakorlati Praktikumot (Juhász Bianka írása).
Mint arra a Terepgyakorlati Praktikum is elsőként rávilágít, már a középszintű érettségi követelményei között szerepel (az életközösségekhez kapcsolódó általános fogalmak mellett) a lakóhelyhez közeli életközösségek és a lakóhelyhez legközelebb fekvő nemzeti park sajátosságainak ismerete is.
A szerző a vas megyei középiskolákban végzett kutatása eredményeként látta azt,
- hogy a vizsgált diákok Őrséggel kapcsolatos tudásszintje,
- a vizsgált iskolákban az alkalmazott tevékenységorientált oktatási módszerek,
- és a vizsgált pedagógusok környezeti nevelés felé való elkötelezettsége nem elégséges.
Ezen problémák megoldására, enyhítésére kínál lehetőséget a konkrét útvonalakkal, feladatokkal, vizsgálati eszközökkel, elemzési módszertanokkal és segédletekkel teletűzdelt program. Az írónő térképen jelzett útvonalakra bontva az adott terület sajátosságainak megismeréséhez vizsgálati módszereket, feldolgozási metódusokat ad tanárok, diákok és egyéb lelkes természetjárók kezébe. Az érdeklődők ezen útvonalak mentén megismerkedhetnek a táj adta sajátosságokkal, a néprajzi kincsekkel és a biológia tananyag terepmunkán elsajátítható részével interaktív, gondolkodtató módon – „játszva tanulás” közben.
Használható eszközként fel vannak sorolva mindennapibb (pl. mobiltelefon, mérőszalag, iránytű, távcső, nagyító, színes ceruzák, növény- és állathatározó) és speciálisabb lehetőségek is (pl. talaj pH mérő, univerzális indikátor, mikroszkóp, Petri-csészék, páratartalom-szenzor). Előbbiek felhasználásával akár pedagógus nélkül, tantermen kívül is elvégezhető több leírt gyakorlat, megfigyelés is.
Így tehát ez a program tökéletes az Őrségi Nemzeti Park területén és környékén fekvő iskolák biológia óráira; de érdeklődő természetjárók, gyermekes családok is örömüket lelhetik a gyakorlatok elvégzésében.
A Planet 4B Projektben pontosan az ilyen, köznevelésben használható remek példákat keressük, amiket követve a diákok bioszférával kapcsolatos élményeit gyarapítani, és ismereteit növelni tudják a közoktatásban. (Fotó forrása: www.pexels.com, This is Zun)