A Planet 4B projektben azt vizsgáljuk, hogy a magyar közoktatásban hogyan jelenik meg a biodiverzitás, s vannak-e olyan jó gyakorlatok a biodiverzitás élményalapú, interaktív oktatására, amelyek pozitív irányba tudják befolyásolni a gyerekek természethez való viszonyát. Kutatási kérdésünk megválaszolásához fontos tisztázni, hogy Nemzeti Alaptantervben miként jelenik meg a biodiverzitás fogalma. Juhász Bianka blogbejegyzés-sorozatának célja a NAT-ot a biodiverzitás különböző szemüvegein keresztül áttekinteni úgy, hogy mindig más-más aspektusból pillantsunk rá az Alaptantervre.
Biodiverzitás a NAT-ban a társadalomtudományok szemüvegén keresztül
A biodiverzitás, mint minket körülvevő környezet, biológiai sokféleség, életközösség- rendszer, ökológiai egyensúly, komplex rendszer. Ezen szinonimák olvasásakor érezzük, hogy mindegyik, ugyan kicsit más aspektusból, de ugyanazt a fogalmat írja le – érezzük azt is, hogy a fenti szavak biológiához, természethez, természettudományokhoz kötődnek, oda illő szakszavak. A cikksorozat második része azt vizsgálja, hogy mivel a természettudományok területéről származó fogalomról van szó, vajon a természettudományos órákon túl van-e más tantárgy, aminek oktatása során a biodiverzitás fogalma beépíthető a tanmenetbe?
A 2020-as Nemzeti Alaptanterveben a Földrajz, az Etika, valamint a Hit és erkölcstan tantárgyakban megjelenik, míg a Történelem és állampolgári ismeretek tantárgyban nagyobb szerepet kap a szülőfölddel, népi kincsekkel (pl. néprajz, kultúra, népi kultúra, néphagyomány…) kapcsolatos ismeretek, elsajátítandó viselkedésminták megtanulása. Bár a NAT jelenlegi megfogalmazása nem kapcsolja ezeket a tantárgyakat közvetlenül természeti környezetünkhöz, ott lapul bennük hazánk természeti környezetének, növény- és élővilágának megóvása, vagy ha csak a szűken értelmezett kultúrára gondolunk, akkor a saját közvetlen környezetünk megőrzése is. A népszokásaink és népi kultúránk egy olyan, régebbi szülőföldhöz kötődnek, amelynek állapota sajnos nem egyezik meg a mai szülőföldünk állapotával – épp ezért, nekünk már nem csak a kultúra, néphagyományok megőrzésével, hanem már magának a szülőföldnek a szó- szoros értelemben vett megőrzésével is foglalkoznunk kell.
Erre pedig a biodiverzitás védelme – a gyermekeink erre való nevelése az egyik legjobb eszköz. A fentebb említett Planet 4B Projekt célja pontosan olyan jó gyakorlatok, példák gyűjtése, amelyek segítik ennek a nevelésnek a sikerességét