Írta: Lipka Borbála
Graz lelkes városi kertészei és magrajongók idén 11. éve rendezték meg városukban a mezőgazdaság és a magok sokféleségét ünneplő fesztivált. Mivel a PLANET4B projekt egyik extenzív esete Magyarországon a mezőgazdasági sokféleségre, a magokra és a vetőmagrendszerekre fókuszál, ez remek lehetőség volt két “szomszédos” esetnek a találkozásra: a grazi, városi zöldterületekkel és a nők ezekhez való hozzáférésével foglalkozó intenzív, valamint a magyar, vetőmagrendszereket feltérképező eset futott össze Ausztriában.
A fesztivál történetében először a program két napot is felölelt: február 16-án a ‘Seed Talks’ névre keresztelt esemény került megrendezésre Graz Városmúzeumával együttműködésben, míg február 17-én a szokásos magbörzére jöhettek az érdeklődők.
A 16-i eseménnyel a szervezők a mezőgazdasági sokféleség jelentőségére, valamint az Európai Unióban jelenleg zajló, a vetőmagokkal kapcsolatos jogszabályi reformra kívánták a figyelmet. A különböző programelemek a vetőmagokkal kapcsolatos kérdéskörök széles palettáját fedték le. Ráhangolódásként először levetítették a Seeds of Europe című, körülbelül 30 perces dokumentumfilmet, mely 2023 végén került nyilvánosságra: ebben Európa különböző országaiban élő gazdák beszélnek a magokhoz való kapcsolódásukról, a vetőmag-önrendelkezésről, valamint a magokról való gondoskodás jelentőségéről. Mélyen elgondolkodtató, megindító alkotás, érdemes rákeresni, hiszen ingyenesen megtekinthető a YouTube-on!
A filmet követően nekem volt lehetőségem nem is egy, hanem rögtön két témáról is beszélni az érdeklődőknek. Az első előadásban röviden összefoglaltam a PLANET4B-ben végzett kutatásunk eddigi eredményeit, melyet a hazai vetőmagrendszerek feltérképezésével kapcsolatban, illetve a mezőgazdasági sokféleség gender-perspektívából történő elemzéséről készítettünk. Elsőként a Mentimeter segítségével egy gyors felmérést végeztem, melyben a jelenlévő érdeklődők megoszthatták, hogy mi jut először eszükbe, ha a magok sokféleségéről beszélünk – ezt a kérdést az interjúalanyainknak is feltettük. Talán nem túl meglepő, hogy a hallgatóság válaszai meglehetősen nagy átfedést mutattak az interjúkban elhangzottakkal.
Fotó: David Steinwender
Az agrobiodiverzitással kapcsolatos eset bemutatása mindig rejt némi kihívást magában, hiszen a kutatás témája – különösen az interszekcionális analízis – meglehetősen elvont. De a magok jelentik mindenféle növényekkel való munkának a kiindulási pontját, ehhez a témához minden kertész és gazda tud valamilyen szinten kapcsolódni – így hát bízom benne, hogy sikerült minden résztvevő számára legalább egy-két érdekességet mondanom, akik eljöttek az eseményre. Összefoglaltam az eddig készült interjúk előzetes eredményeit, az interjúkból és az eddig olvasott szakirodalomból kirajzolódó hatalmi egyenlőtlenségeket, lehetséges beavatkozási pontokat, melyek segíthetnek a magyar vetőmagrendszerek diverzitásközpontú fejlesztéséven; valamint az idei évre vonatkozó terveinket, melyek közt az agrobiodiverzitást művészeti oldalról megközelítő tevékenységek is helyet kapnak majd.
A második előadásomban a Magház Egyesületről beszéltem – ez a legnagyobb magyar közösségi maghálózat, mely nagyban támogatja a PLANET4B-ben végzett kutatási munkánkat is. Ez a téma jól kiegészítette a kutatásról szóló előadást, hiszen gyakorlati kontextust adott a közösségi maghálózatok és magfogás formájában a résztvevők számára.
Az előadásokat követően egy rövid kerekasztal beszélgetésre került sor, melynek témáját az Európai Unióban jelenleg zajló vetőmag-szabályozással kapcsolatos reform folyamata adta. A moderátor szerepét az esemény szervezője, Andreas Motschiunig (Forum Urbanes Gärtnern/FUG) vállalta magára, a résztvevők pedig Ulli Klein (egy CSA rendszerben működő gazdaság gazdája), Josef Obermoser (közösségi kertész) és jómagam voltunk. A beszélgetés konklúziójaként elmondhatjuk, hogy bár a jogszabályok mindig lehetnének jobbak, jelen pillanatban szerencsére nem annyira vészes a helyzet ezen a téren, mint ahogy időnként hallani lehet róla – azonban nagyon fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kövessük a folyamatban levő változásokat a jogszabály-reformmal kapcsolatban, és hangot adjunk a véleményünknek, mivel az új szabályozás nagyon rövid időn belül mindent megváltoztathat.
Az est utolsó előadását az Osztrák Erdőkert Intézet (Österreichishes Waldgarten-Institut) képviseletében Bernhard Gruber tartotta a permakultúra és az erdőkertek témakörében. Az érdeklődők ebből az előadásból rengeteg gyakorlati tippet kaptak arra nézve, hogy milyen fajokat érdemes egy erdőkertbe ültetni, valamint hogy a gyakran gyomnak tekintett növényeket, valamint kevésbé ismert haszonnövényeket miként lehet a konyhában felhasználni.
A ‘Seed Talks’ program nagyjából 3 óra hosszú volt, és minden bizonnyal az összes résztvevőnek (és szervezőnek) adott némi gondolkodnivalót az elkövetkező időszakra! A különböző programelemek jó bevezetőt biztosítottak a vetőmag-önrendelkezés és vetőmagrendszerek témakörébe, és biztos vagyok benne, hogy az egyes részek között minden résztvevő találhatott magának újdonságokat, érdekességeket.
Fotó: David Steinwender
Másnap, február 17-én került megrendezésre a 11. Grazi Magfesztivál, a város közepén található kulturális központban. Az eseményen háromféle lehetőség volt: mindenki elhozhatta a saját fogású magjait, és elcserélhette ezeket a szervezők asztalánál; jelen volt több magtermesztő közösség és gazda is, akiktől egységes áron lehetett beszerezni a magcsomagokat; ezen felül pedig a grazi közösségi kertek képviselői is megjelentek az eseményen, akik szintén csereberére hoztak saját fogású magokat. A magbörze reggel 10-től délután 4-ig tartott, és rengeteg érdeklődő jött-ment egész nap a standok között. Közösségi kertészek, Graz környéki gazdák és kertészek, valamint turisták vagy éppen arra járó graziak is megfordultak a vendégek között. Rengeteg mag, és velük együtt természetesen rengeteg információ is gazdát cserélt. Összességében igen élvezetes és sokszínű esemény volt!