A PLANET4B projekt részeként ebben a tavaszi félévben megkezdtük
együttműködésünket két iskolával, hogy megvizsgáljuk az iskolakertekben és egyéb
élményalapú oktatási módszerekben rejlő lehetőségeket. Előzetes eredményeink
rávilágítanak arra, hogy a részvételi tanulási módszerek hogyan fejleszthetik a diákok
kognitív képességeit és mélyíthetik a természettel való kapcsolatukat. Ezen
eredmények megosztása során egy hazai és két nemzetközi konferencián
hangsúlyoztuk az innovatív oktatási megközelítések és az oktatáspolitikai reformok
szükségességét a fenntartható jövő érdekében.
Kulcsfontosságú tanulságok a terepről
Intenzív hónapok állnak mögöttünk. A tavaszi félévben egy kelet-magyarországi általános iskolával és egy budapesti agglomerációban lévő középiskolával működtünk együtt. Az iskolakertekben végzett résztvevői megfigyelés mellett interaktív biodiverzitás órát tartottunk az általános iskolásoknak, valamint egy részvételi színházi előadást – ezt a Káva Színház és a WWF Magyarország közösen fejlesztette – a középiskolásoknak, amelyet egy debriefing (magyarul feldolgozó megbeszélés) követett. Ezenkívül felkértük a diákokat, hogy fényképek segítségével és a fotókon kiragadott pillanatok elmesélése révén (ún. photovoice módszer) mutassák meg számunkra a természethez és egymáshoz fűződő kapcsolatukat a kertben.
Egy diák fényképe, aki részt vett a photovoice módszerben, bemutatva a természethez fűződő kapcsolatát
Előzetes eredményeink azt sugallják, hogy a részvételi és élményalapú tanulási módszerek pozitívan befolyásolhatják a diákok kognitív készségeit és erősíthetik természethez fűződő kapcsolatukat. A különböző iskolakerti tevékenységek, mint a tanulás, kertben végzett munka vagy elmélkedés, álmodozás révén a diákok árnyaltabb megértést alakíthatnak ki környezetükről. Ezáltal pedig az uralkodó instrumentális természetfelfogás kinyílhat a kapcsolódásból fakadó (ún. relációs) értékek felé. Azonban ezek az átalakulások többnyire az egyéni és szervezeti szinten maradnak, mivel – szakértői interjúk és a tanácsadó testületünk tagjaival tartott workshopok szerint – a tágabb politikai környezet korlátozza a rendszerszintű változást.
Térbeli átalakulás az iskolaudvaron
Visszajelzések tudományos és szakmai közösségektől
Közvetlenül a tavaszi félév és terepmunkánk befejezése után Európát körbeutazva osztottuk meg ezeket az eredményeket különböző közönségekkel. 2024. június 19-én Kelemen Eszter előadást tartott a 10. Nemzetközi Nemnövekedés Konferencián és a 15. Ökológiai Közgazdaságtan európai konferenciáján (ESEE-Degrowth) a Vigoi Egyetem pontevedrai kampuszán. A téma a „Tudomány, technológia és innováció a növekedésen túl: Kollektív kreativitás ápolása a fenntartható jövőért” volt. Előadásunk, „Relációs értékek elősegítése a biodiverzitás oktatáson keresztül”, azt vizsgálta, hogy az átalakító változás megvalósítható-e az iskolákon keresztül.
ESSRG kutatók az ESEE-Degrowth Konferencián, Pontevedrában
2024. július 2-án Czett Kármen előadást tartott az IAPS Konferencián a Barcelonai Egyetemen (UB), amely a „Transzformatív útvonalak a környezeti értékek és attitűdök terén” témára összpontosított. Ez a konferencia az ember-környezet kapcsolatokat vizsgálta, hangsúlyozva a transzdiszciplináris megközelítés szükségességét a fenntarthatósági kihívások kezelésére. Előadásunk a részvételi tanítási módszerek hatását értékelte a magyar biodiverzitás oktatásban.
Czett Kármen az IAPS Konferencián, a Barcelonai Egyetem előtt
Végül, 2024. július 4-én Kelemen Eszter tartott előadást a Pázmány Péter Egyetem által szervezett II. Teremtésvédelmi Nyári Egyetemen, Esztergomban. Körülbelül 80 résztvevő gyűlt össze általános és középiskolákból az egész országból, hogy tanuljanak és gyakorolják a természetközpontú tanítást és életmódot. Az előadás megosztotta a partneriskoláinkban azonosított legjobb gyakorlatokat, az ezt követő beszélgetés pedig a gyerekek értékeinek és viselkedésének megváltoztatásának különböző módjaira összpontosított.
Záró gondolatok és tanulságok
Az elmúlt néhány hónapban megfigyeltük, hogy a részvételi és tapasztalati tanítási módszerek jelentősen befolyásolhatják az egyéni attitűdöket és értékeket, valamint pozitív változásokat hozhatnak szervezeti szinten is. Azonban a rendszerszintű kihívások, például az átpolitizált és rugalmatlan oktatási struktúra, korlátozzák ezen módszerek szélesebb körű átalakító potenciálját.
Ezek az észrevételek kiemelik az innovatív oktatási megközelítések támogatásának fontosságát és az oktatáspolitikai reformok szükségességét a rugalmasabb és kreatívabb tanítási környezet elősegítése érdekében. A PLANET4B projekt hátralévő szakaszában továbbra is azon dolgozunk majd, hogy megtaláljuk a megoldásokat ezekre a kihívásokra, és hozzájáruljunk egy fenntarthatóbb és környezettudatosabb jövőhöz a következő generáció számára.