Bemutattuk Az élő kenyér című filmünket
•
A Telex a címlapján mutatta be a gazda-molnár-pék hálózatról és a magas minőségű, kézműves kenyér készítéséről szóló filmünket. A film szereplői: Fülöp Ádám, a Pipacs Pékség alapítója, Nobilis Ágoston, a Csoroszlya Farm vezetője, Palikné Anikó és Palik Ferenc, a Szápári Ökofarm és Biomalom gazdái, valamint Sáfrán Bence, malomépítő.
Bővebben...Készítettünk egy filmet a gazda-molnár-pék hálózatról – a Mammutban lesz egy vetítés
•
“A kenyér a szántóföldön születik” – vallják azok a pékek, akik nem a pékségben kezdenek el dolgozni azon, hogy igazán jó kenyeret tegyenek a vásárló elé, hanem a gabonatáblákban. Közösen dolgoznak a gazdálkodóval azon, hogy milyen fajtát és hogyan termeszt. Az sem mindegy nekik, hogy mi történik a búzával a malomban, ezért a molnárral is együttműködnek. Így tudnak finom és egészséges pékárut előállítani, azzal a tudattal, hogy a gazda a természetet is megóvja a gabonaföldeken.
Bővebben...Fotópályázat a mezőgazdasági sokféleségről kicsiknek és nagyoknak
•
Amikor a biológiai sokféleségről beszélünk, általában a természetközeli élőhelyek, a vadon élő állatok és növények jutnak eszünkbe – pedig ugyanekkora a változatosság a megművelt területeken, háziállataink és kultúrnövényeink között is. Ez a változatosság pedig életünk fontos részét képezi. A mezőgazdaság sokfélesége évezredek alatt alakult ki gondos kertészek és gazdák munkájának eredményeként, és amellett, hogy a klímaváltozáshoz alkalmazkodó termelés alapját képzi, ahogy a mondás is tartja: változatosságával gyönyörködtet. Ennek a változatosságnak az ünneplésére a PLANET4B projekt keretein belül a Magház Egyesülettel közösen fotópályázatot hirdetünk.
Bővebben...A PLANET4B a grazi Magfesztiválon
•
Írta: Lipka Borbála
Graz lelkes városi kertészei és magrajongók idén 11. éve rendezték meg városukban a mezőgazdaság és a magok sokféleségét ünneplő fesztivált. Mivel a PLANET4B projekt egyik extenzív esete Magyarországon a mezőgazdasági sokféleségre, a magokra és a vetőmagrendszerekre fókuszál, ez remek lehetőség volt két “szomszédos” esetnek a találkozásra: a grazi, városi zöldterületekkel és a nők ezekhez való hozzáférésével foglalkozó intenzív, valamint a magyar, vetőmagrendszereket feltérképező eset futott össze Ausztriában.
Bővebben...Vad rokon növényfajok a fenntartható mezőgazdaságért
•
A vad rokon növények hozzájárulhatnak a változatosabb, fenntarthatóbb és táplálóbb élelmiszerek biztosításához.
Bővebben...A hüvelyes növények előnyei
•
A hüvelyes növények és a hüvelyes alapú termesztési rendszerek által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások előnyeinek értékelése
Bővebben...Részvételi akciókutatás a látássérült emberek természethez való viszonyáról
•
A Mércén 2023. december 23-án megjelent cikk
Mit jelent a természettel való kapcsolat a látássérült emberek számára? Hogyan tehetünk azért, hogy látássérültek akadálymentesen közlekedhessenek abban a természeti környezetben, ami mindannyiunké? A Közélet Iskolája részvételi akciókutatással foglalkozó interjúsorozatának harmadik részében a szegedi Láthatatlan Zöld kutatócsoportot ismerhetjük meg. A részvételi akciókutatás folyamata során a csoport tagjai megoldásokat keresnek arra a kérdése is, hogy miként tehető akadálymentessé és befogadhatóvá egy részvételi kutatás látó és látássérült embereknek egyszerre.
A kezdeményezés két meghatározó tagjával, Ballai Anna Máriával és Mihók Barbarával beszélgetett Molnár Zóra, a Közélet Iskolája munkatársa.
A kutatás elindulását az Inspires projekt tette lehetővé.
Fotó: Bánsági Éva
Bővebben...Út az élelmiszerrendszer átalakításához – videó
•
Gazdák, molnárok és pékek együttműködéséről szól ez a videó, akik összefogtak annak érdekében, hogy a pékségek polcaira a legmagasabb minőségű kenyerek és egyéb pékáruk kerüljenek. A minőség nemcsak az alapanyagokra (legfőképp a gabonára vonatkozik), hanem azokra a folyamatokra is, amelyekkel a gabonát megtermelik, majd leőrlik. A gazda-molnár-pék hálózatnak csak két szereplőjét mutatjuk be ebben a rövid filmben, ám rajtuk kívül számos más gazdálkodó és pék is a hálózat része Magyarország-szerte.
Bővebben...Budapest élelmezése 2050-ben – közös víziónk
•
Idén novemberben a FoodCLIC Projekt keretében megrendeztünk egy vízió alkotó műhelymunkát Budapest Főpolgármesteri Hivatalának Klíma- és Környezetügyi Főosztályával közösen. Az élelmiszerrendszer különböző területein dolgozó szakemberek azon gondolkoztak közösen, hogy milyen legyen Budapest élelmezési környezete 2050-ben. Ennek a műhelymunkának a rövid összefoglalója olvasható itt, melynek során ötféle élelmiszer környezetről beszélgettünk.
Bővebben...