Környezeti nevelés új utakon: Tavaszi terepmunkánk és három konferencia tanulságai
•
A PLANET4B projekt részeként ebben a tavaszi félévben megkezdtük
együttműködésünket két iskolával, hogy megvizsgáljuk az iskolakertekben és egyéb
élményalapú oktatási módszerekben rejlő lehetőségeket. Előzetes eredményeink
rávilágítanak arra, hogy a részvételi tanulási módszerek hogyan fejleszthetik a diákok
kognitív képességeit és mélyíthetik a természettel való kapcsolatukat. Ezen
eredmények megosztása során egy hazai és két nemzetközi konferencián
hangsúlyoztuk az innovatív oktatási megközelítések és az oktatáspolitikai reformok
szükségességét a fenntartható jövő érdekében.
Ezt a világot már nehéz jobban elrontani. A WMN interjúja Kelemen Eszterrel
•
Új alapokra kellene helyeznünk a természet, a társadalom és a gazdaság viszonyát, a biológiai sokféleség pusztulása pedig talán még a klímaváltozásnál is súlyosabb probléma – véli Kelemen Eszter ökológiai közgazdász, az ESSRG egyik alapítója és vezető kutatója…
Fő kutatási területei többek között az ökoszisztéma-szolgáltatások, a tudomány és a szakpolitika közötti párbeszéd, a társadalmi részvételre épülő kutatási technikák, valamint az ifjúságnevelés, és nem ért egyet a közvélekedéssel, miszerint politikai szinten nem történik „semmi” a környezeti krízis mérséklése érdekében. Az azonban tény szerinte, hogy sokkal többet kellene tenni, és nem kellene mindent pénzben mérni. Egyik bázisán, a budapesti CEU-n beszélgettünk.
Kutatjuk a reményt – szociodráma az ESSRG irodában
•
A TRIGGER-hez kapcsolódóan múlt ősszel indított Remény Projektünk újabb állomáshoz érkezett.
Bővebben...Bemutattuk Az élő kenyér című filmünket
•
A Telex a címlapján mutatta be a gazda-molnár-pék hálózatról és a magas minőségű, kézműves kenyér készítéséről szóló filmünket. A film szereplői: Fülöp Ádám, a Pipacs Pékség alapítója, Nobilis Ágoston, a Csoroszlya Farm vezetője, Palikné Anikó és Palik Ferenc, a Szápári Ökofarm és Biomalom gazdái, valamint Sáfrán Bence, malomépítő.
Bővebben...Készítettünk egy filmet a gazda-molnár-pék hálózatról – a Mammutban lesz egy vetítés
•
“A kenyér a szántóföldön születik” – vallják azok a pékek, akik nem a pékségben kezdenek el dolgozni azon, hogy igazán jó kenyeret tegyenek a vásárló elé, hanem a gabonatáblákban. Közösen dolgoznak a gazdálkodóval azon, hogy milyen fajtát és hogyan termeszt. Az sem mindegy nekik, hogy mi történik a búzával a malomban, ezért a molnárral is együttműködnek. Így tudnak finom és egészséges pékárut előállítani, azzal a tudattal, hogy a gazda a természetet is megóvja a gabonaföldeken.
Bővebben...Fotópályázat a mezőgazdasági sokféleségről kicsiknek és nagyoknak
•
Amikor a biológiai sokféleségről beszélünk, általában a természetközeli élőhelyek, a vadon élő állatok és növények jutnak eszünkbe – pedig ugyanekkora a változatosság a megművelt területeken, háziállataink és kultúrnövényeink között is. Ez a változatosság pedig életünk fontos részét képezi. A mezőgazdaság sokfélesége évezredek alatt alakult ki gondos kertészek és gazdák munkájának eredményeként, és amellett, hogy a klímaváltozáshoz alkalmazkodó termelés alapját képzi, ahogy a mondás is tartja: változatosságával gyönyörködtet. Ennek a változatosságnak az ünneplésére a PLANET4B projekt keretein belül a Magház Egyesülettel közösen fotópályázatot hirdetünk.
Bővebben...Biodiverzitás a magyar oktatásban 2. rész
•
A Planet 4B projektben azt vizsgáljuk, hogy a magyar közoktatásban hogyan jelenik meg a biodiverzitás, s vannak-e olyan jó gyakorlatok a biodiverzitás élményalapú, interaktív oktatására, amelyek pozitív irányba tudják befolyásolni a gyerekek természethez való viszonyát. Kutatási kérdésünk megválaszolásához fontos tisztázni, hogy Nemzeti Alaptantervben miként jelenik meg a biodiverzitás fogalma. Juhász Bianka blogbejegyzés-sorozatának célja a NAT-ot a biodiverzitás különböző szemüvegein keresztül áttekinteni úgy, hogy mindig más-más aspektusból pillantsunk rá az Alaptantervre.
Bővebben...Biodiverzitás a magyar oktatásban 1. rész
•
A Planet 4B projektben azt vizsgáljuk, hogy a magyar közoktatásban hogyan jelenik meg a biodiverzitás, s vannak-e olyan jó gyakorlatok a biodiverzitás élményalapú, interaktív oktatására, amelyek pozitív irányba tudják befolyásolni a gyerekek természethez való viszonyát. Kutatási kérdésünk megválaszolásához fontos tisztázni, hogy Nemzeti Alaptantervben miként jelenik meg a biodiverzitás fogalma. Juhász Bianka blogbejegyzés-sorozatának célja a NAT-ot a biodiverzitás különböző szemüvegein keresztül áttekinteni úgy, hogy mindig más-más aspektusból pillantsunk rá az Alaptantervre.
Bővebben...Biológiaoktatás terepen
•
A középiskolákban folyó biológiaoktatás tantermen kívüli, „terepen” történő elsajátításának fontosságában egyetértenek a nevelési szakértők és a pedagógusok is. Természetesen a négy éven átívelő tananyag bizonyos részeit (mint például az emberi testről szóló utolsó tanév ismereteit) nem hatékony és szükséges a természetbe kimenve átadni a diákoknak. Azonban az állatokhoz és a növényekhez kapcsolódó tudásanyag sokkal hatékonyabban átadható, ha a tantermi oktatás kiegészül természetben tartott foglalkozásokkal – erre dolgozott ki Dr. Horváth Katalin egy, az Őrségi Nemzeti Park területén és környezetében élő diákok felkészüléséhez nagyban hozzájáruló Terepgyakorlati Praktikumot. E blogbejegyzés a Pedagógia változások – A változás pedagógiája III. c. kötetben megjelent eredeti tanulmány alapján mutatja be röviden a Terepgyakorlati Praktikumot (Juhász Bianka írása).
Bővebben...