Fotópályázat a mezőgazdasági sokféleségről kicsiknek és nagyoknak
•
Amikor a biológiai sokféleségről beszélünk, általában a természetközeli élőhelyek, a vadon élő állatok és növények jutnak eszünkbe – pedig ugyanekkora a változatosság a megművelt területeken, háziállataink és kultúrnövényeink között is. Ez a változatosság pedig életünk fontos részét képezi. A mezőgazdaság sokfélesége évezredek alatt alakult ki gondos kertészek és gazdák munkájának eredményeként, és amellett, hogy a klímaváltozáshoz alkalmazkodó termelés alapját képzi, ahogy a mondás is tartja: változatosságával gyönyörködtet. Ennek a változatosságnak az ünneplésére a PLANET4B projekt keretein belül a Magház Egyesülettel közösen fotópályázatot hirdetünk.
Bővebben...A PLANET4B a grazi Magfesztiválon
•
Írta: Lipka Borbála
Graz lelkes városi kertészei és magrajongók idén 11. éve rendezték meg városukban a mezőgazdaság és a magok sokféleségét ünneplő fesztivált. Mivel a PLANET4B projekt egyik extenzív esete Magyarországon a mezőgazdasági sokféleségre, a magokra és a vetőmagrendszerekre fókuszál, ez remek lehetőség volt két “szomszédos” esetnek a találkozásra: a grazi, városi zöldterületekkel és a nők ezekhez való hozzáférésével foglalkozó intenzív, valamint a magyar, vetőmagrendszereket feltérképező eset futott össze Ausztriában.
Bővebben...Részvételi akciókutatás a látássérült emberek természethez való viszonyáról
•
A Mércén 2023. december 23-án megjelent cikk
Mit jelent a természettel való kapcsolat a látássérült emberek számára? Hogyan tehetünk azért, hogy látássérültek akadálymentesen közlekedhessenek abban a természeti környezetben, ami mindannyiunké? A Közélet Iskolája részvételi akciókutatással foglalkozó interjúsorozatának harmadik részében a szegedi Láthatatlan Zöld kutatócsoportot ismerhetjük meg. A részvételi akciókutatás folyamata során a csoport tagjai megoldásokat keresnek arra a kérdése is, hogy miként tehető akadálymentessé és befogadhatóvá egy részvételi kutatás látó és látássérült embereknek egyszerre.
A kezdeményezés két meghatározó tagjával, Ballai Anna Máriával és Mihók Barbarával beszélgetett Molnár Zóra, a Közélet Iskolája munkatársa.
A kutatás elindulását az Inspires projekt tette lehetővé.
Fotó: Bánsági Éva
Bővebben...Út az élelmiszerrendszer átalakításához – videó
•
Gazdák, molnárok és pékek együttműködéséről szól ez a videó, akik összefogtak annak érdekében, hogy a pékségek polcaira a legmagasabb minőségű kenyerek és egyéb pékáruk kerüljenek. A minőség nemcsak az alapanyagokra (legfőképp a gabonára vonatkozik), hanem azokra a folyamatokra is, amelyekkel a gabonát megtermelik, majd leőrlik. A gazda-molnár-pék hálózatnak csak két szereplőjét mutatjuk be ebben a rövid filmben, ám rajtuk kívül számos más gazdálkodó és pék is a hálózat része Magyarország-szerte.
Bővebben...Budapest élelmezése 2050-ben – közös víziónk
•
Idén novemberben a FoodCLIC Projekt keretében megrendeztünk egy vízió alkotó műhelymunkát Budapest Főpolgármesteri Hivatalának Klíma- és Környezetügyi Főosztályával közösen. Az élelmiszerrendszer különböző területein dolgozó szakemberek azon gondolkoztak közösen, hogy milyen legyen Budapest élelmezési környezete 2050-ben. Ennek a műhelymunkának a rövid összefoglalója olvasható itt, melynek során ötféle élelmiszer környezetről beszélgettünk.
Bővebben...Biodiverzitás a magyar oktatásban 2. rész
•
A Planet 4B projektben azt vizsgáljuk, hogy a magyar közoktatásban hogyan jelenik meg a biodiverzitás, s vannak-e olyan jó gyakorlatok a biodiverzitás élményalapú, interaktív oktatására, amelyek pozitív irányba tudják befolyásolni a gyerekek természethez való viszonyát. Kutatási kérdésünk megválaszolásához fontos tisztázni, hogy Nemzeti Alaptantervben miként jelenik meg a biodiverzitás fogalma. Juhász Bianka blogbejegyzés-sorozatának célja a NAT-ot a biodiverzitás különböző szemüvegein keresztül áttekinteni úgy, hogy mindig más-más aspektusból pillantsunk rá az Alaptantervre.
Bővebben...Biodiverzitás a magyar oktatásban 1. rész
•
A Planet 4B projektben azt vizsgáljuk, hogy a magyar közoktatásban hogyan jelenik meg a biodiverzitás, s vannak-e olyan jó gyakorlatok a biodiverzitás élményalapú, interaktív oktatására, amelyek pozitív irányba tudják befolyásolni a gyerekek természethez való viszonyát. Kutatási kérdésünk megválaszolásához fontos tisztázni, hogy Nemzeti Alaptantervben miként jelenik meg a biodiverzitás fogalma. Juhász Bianka blogbejegyzés-sorozatának célja a NAT-ot a biodiverzitás különböző szemüvegein keresztül áttekinteni úgy, hogy mindig más-más aspektusból pillantsunk rá az Alaptantervre.
Bővebben...Biológiaoktatás terepen
•
A középiskolákban folyó biológiaoktatás tantermen kívüli, „terepen” történő elsajátításának fontosságában egyetértenek a nevelési szakértők és a pedagógusok is. Természetesen a négy éven átívelő tananyag bizonyos részeit (mint például az emberi testről szóló utolsó tanév ismereteit) nem hatékony és szükséges a természetbe kimenve átadni a diákoknak. Azonban az állatokhoz és a növényekhez kapcsolódó tudásanyag sokkal hatékonyabban átadható, ha a tantermi oktatás kiegészül természetben tartott foglalkozásokkal – erre dolgozott ki Dr. Horváth Katalin egy, az Őrségi Nemzeti Park területén és környezetében élő diákok felkészüléséhez nagyban hozzájáruló Terepgyakorlati Praktikumot. E blogbejegyzés a Pedagógia változások – A változás pedagógiája III. c. kötetben megjelent eredeti tanulmány alapján mutatja be röviden a Terepgyakorlati Praktikumot (Juhász Bianka írása).
Bővebben...Társadalmi innováció és civil társadalomtudomány részvételi filmmel – YouCount Országos Műhely Budapesten
•
A 2021 óta Siklósbodonyban tevékenykedő YouCount csapat a Vizualitás, cselekvés, részvétel – vizuális beavatkozások és részvételi kutatások című konferencián mutatta be módszertani eredményeit 2023. október 20-án.
A konferencián művészeti szakemberek, filmesek, társadalomkutatókat vettek részt különböző magyarországi egyetemekről, hogy áttekintést adjanak a vizuális társadalmi beavatkozások területén zajló társadalomtudományi programokról.
Bővebben...