November 24-én az ESSRG kutatói, Czeglédi Alexandra and Lipka Borbála egy zártkörű workshopra hívták Petra Benyeit (PhD. Környezettudományok, UAB, 2020), hogy bemutassa a CONECT-e nevű spanyol civil tudományos honlapot az ESSRG, a Magház, a Védegylet és a Magyar Permakultúra Egyesület (MAPER) részéről csatlakozó érdeklődőknek.
A workshop megszervezésével egy online teret kívántunk létrehozni, ahol az érdeklődők non-formális, interaktív módon ismerkedhetnek meg a mezőgazdasági sokféleséget fókuszba állító, Wikipédia-szerű, civil tudományos felülettel. A workshop célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék a közösségi tudástár gazdáinak elképzeléseit, a kivitelezés folyamatát, és a honlaphoz kapcsolódó innovatív módszertant.
Egyben remek alkalom volt arra is, hogy megosszuk az ESSRG Dynaversity projektjében szerzett tapasztalatokat a mezőgazdasági sokféleség megőrzése köré építkező dinamikus közösségekről. Az ESSRG kutatói, Balázs Bálint és Guntra Aistara, korábban a magcsere hálózatokban (Seed Exchange Network) a társadalmi innovációs kapacitások megjelenését, dinamikáját és működését tanulmányozták. Négy kezdeményezést vizsgáltak közelebbről: a Magházat (Magyarország), Red de Semillast (Spanyolország), Arche Noah-t (Ausztria) and ProSpecieRarát (Svájc). A kutatásnak köszönhetően a tudásmegosztó platformok számtalan lehetősége tárult elénk, amelyek közül a CONECT-e kiemelkedőnek számított.
A CONECT-e koncepciója hét spanyol egyetem és kutatóközpont kutatóinak és az egyik legnagyobb spanyol közösségi maghálózat, a Red de Semillas aktivistáinak és tagjainak az együttműködéséből született. Petra Benyei volt a hálózat egyik kutatója, aki részt vett az innovatív kutatási eszköz fejlesztésében, melynek célja, hogy támogassa a spanyol biokulturális sokféleség megőrzését.
A biokulturális sokféleség kifejezés a Földön fellelhető biodiverzitás és a kulturális sokféleség szoros összefonódását hangsúlyozza. Egyik legjobb példa rá a tájfajtákkal és a hagyományos tájhasználattal kapcsolatos ismereteket is felölelő hagyományos ökológiai tudás. A tudásnak ezen fajtája – ami a helyi közösségben terjed, alakul és hagyományozódik – nagyon sérülékeny, és gyorsuló ütemben tűnik el. Az ökológiai rendszerekre vonatkozó hagyományos tudás megőrzésének kérdése tehát sürgető probléma mind a helyi közösségek, mind az etnobotanikusok számára.
A hagyományos ökológiai tudás megőrzésének alapvetően két módjáról beszélhetünk: in situ (a közösségen belül, pl. iskolai foglalkozások során), valamint ex situ (a közösségen kívül, pl. tudományos publikációkban). Azonban egyik módszer sem bizonyul elégségesnek, amikor a növénygenetikai erőforrások és a helyi kulturális sokféleség egyidejű megőrzése a cél. Felmerült tehát az igény olyan innovatív, demokratikusabb módszerek iránt, melyek segítségével az összegyűjtött tudás dokumentálható, összegezhető és megosztható a mezőgazdasági sokféleség megőrzésének és kezelésének érdekében. A CONECT-e tehát egy kísérleti megoldást kínált a tudás megőrzésével kapcsolatos kihívásokra.
A honlap tervezésekor a projekt résztvevői a klasszikus etnobotanikán továbblépve egy új irányt fejlesztettek ki, melyet Petra Benyei “civil etnobotanikának” nevezett, és amit az open science (vagyis nyílt tudomány) és a civil tudomány módszertana inspirált. Önkéntesek és a hagyományos ökológiai tudás birtokosaival kutatók készítettek interjúkat, majd a felvett adatokat feltöltötték a CONECT-e szerverére. Így a kiépített adatbázis bárki számára elérhető az oldalon.
Azt azonban biztosítani kellett, hogy az online szabadon hozzáférhető tudást ne lehessen privatizálni. Az egyik legfőbb kérdés ebben a tekintetben a gazdák magokhoz való hozzáférésének a joga. A problémákat elkerülendően a CONECT-e felületére minden felkerülő adatot a projekt szellemi termékeként kezelnek, minden információ és kép a Creative Commons Attribution Share-Alike licenc alatt fut. Így a felhasznált adatok forrását a kutatók és a felhasználók kötelesek feltüntetni.
A “Knowlegde Commonst” (azaz tudás-közjavakat) felhasználók közössége tartja fenn: információkat és képeket tölthetnek fel a hagyományos tájhasználatról, tájfajtákról vagy a vadon termő és termesztett növények felhasználásáról. Ezeken a kategóriákon belül új fájlokat hozhatnak létre vagy kiegészíthetik a már létezőket. A következő fejlesztés során a tervek szerint a klímaváltozás és az állatok is be fognak kerülni új kategóriaként. A biokulturális tudáshoz való igazságos hozzáférést szem előtt tartva az oldal spanyol és katalán nyelven elérhető, a projekt folytatására beérkező finanszírozás függvényében pedig baszk nyelven is elérhető lesz.
Az oldal 2017-es létrehozását követő az első 10 hónapban 324 felhasználó regisztrált, és 95.064 látogató tekintette meg az oldalt, elsősorban Madrid és Barcelona térségéből. Összesen 421 tájfajtáról került fel információ, nevekkel és védjegyekkel együtt. 2747 növényekkel kapcsolatos fájlt osztottak meg, ezek közül a legtöbb a hagyományosan hasznosított növények helyét is megjelölte. Már két éve annak, hogy a platform fenntartásának támogatása befejeződött, ennek ellenére a felhasználók száma folyamatosan növekszik: jelenleg 859 regisztrált felhasználót számlál a honlap. A platform tartalmáról és a felhasználói statisztikákról Perta Benyei publikációiból érdemes tovább tájékozódni. A felhasználók bevonzása érdekében a kutatói csapat a tervezéstől a megvalósításig aktívan végigkísérte a folyamatot.
Petra Benyei a következőket javasolta a résztvevőknek egy civil tudományos oldal fejlesztéséhez:
- Vonjunk be minél több érintett csoportot – civil szervezeteket, iskolákat, egyetemeket, kormányzati szerveket – a projekt tervezési szakaszában!
- A szerteágazó elképzeléseket szűkítsük le néhány egymáshoz kapcsolódó célra!
- Előre gondoljuk végig, hogy kik lesznek a projekt aktív felhasználói!
- Vonjunk be önkénteseket, laikus szakértőket, kirekesztett és marginalizált helyzetben lévő csoportokat!
- Határozzunk meg többféle hozzáférési szintet!
- Fontoljuk meg a “Knowledge Commons” keretrendszer alkalmazását az oldalra felkerülő szellemi termékek védelem érdekében!
- Felhasználóbarát módon tervezzük meg az oldal felépítését és az oldalon belüli keresést!
- Alaposan tervezzük meg az adatérvényesítési rendszert!
- Bizonyosodjunk meg róla időben, hogy a technológiai fejlesztésre elegendő anyagi erőforrás áll rendelkezésre!
- Gondoljuk végig, hogyan fogjuk motiválni a felhasználókat a platform aktív használatára!
A European Citizen Science Association (ECSA) és az EU-Citizen.Science platform úttörő civil tudományos kezdeményezései között régóta elterjedt jó gyakorlat az olyan esettanulmányok terjesztése, mint a CONECT-e. Ezek a szakmai hálózatok, melyeknek Petra Benyei és az ESSRG kutatói is tagjai, jó gyakorlatokat mutatnak be a civil tudományos közösségnek, és egyben elősegítik az európai szintű peer-to-peer tudásmegosztást is.