2017-ben az ESSRG is csatlakozik a Kutatók éjszakájának rendezvénysorozatához. Mindenkit szeretettel várunk programjainkon szeptember 29-én.
A kutatók éjszakáján olyan EU-s kutatási projekteket mutatunk be, amelyek a természet és a társadalom kölcsönhatásait vizsgálják különböző szinteken.
15.00-17.00: Ember és természet 50 év múlva. Kiállítás a szárazság sújtotta homokháti általános iskolás gyerekek rajzaiból
A gyerekrajzok ember és természet kapcsolatának lehetséges irányait mutatják be a Kiskunsági Homokhátságon, 50 éves időtávon. Juhnyáj, robotlovak, szögesdróttal elzárt természetvédelmi terület, kéken hullámzó tenger, vöröslő homokbuckák… Vajon mit üzennek e rajzok a mai felnőtteknek a természethez fűződő viszonyainkról? Az OpenNESS (EU FP7) kutatás keretében készült gyerekrajzok segítették a kutatókat, hogy a jövőt érintő tájhasználatról ma meghozott döntésekbe a gyerekek hangját – várakozásait, reményeit, félelmeit – is be tudják építeni. A kiállítás közös megtekintése után 16.00-17.00 között kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség a projekt magyarországi kutatóival a kutatás további tanulságairól.
17.30-19.00: A természet sokfélesége gyönyörködtet, de mit tehetünk e sokféleség csökkenésének megállítására?
Kötetlen beszélgetés kávéházi hangulatban – a science café meghívott vendégei kézzelfogható példákon keresztül mutatják be, hogy a természet értékei hogyan építhetők be a gyakorlatba az egyén szintjén, valamint az országos és nemzetközi politikai döntéshozatal szintjén. Ezután a közönség kérdéseivel, hozzászólásaival maga irányíthatja a beszélgetés fonalát. Az eseményről videofelvétel készül, és online részvételre is lehetőség lesz. A science café az EKLIPSE (EU Horizon 2020) projekthez kapcsolódik. További információk az esemény facebook oldalán.
19.00-20.30: Sokféleség az asztalunkon: a hüvelyes növények szerepe az étkezésben
Kóstolóval egybekötött kötetlen beszélgetés és recept cserebere, amely a hüvelyes növények (pl. babfélék, zöldborsó, lencse, csicseriborsó) változatosságára, és étkezésben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A hüvelyesek fontos fehérjeforrást jelentenek számunkra, és a húsokhoz képest kevesebb szén-dioxid kibocsátással termelhetők meg. Ráadásul termesztésük sok esetben javítja a talaj nitrogén-megkötő képességét, így ökológiai szempontból is előnyösek. Mégis, a zöldbabfőzeléken és a borsólevesen kívül alig találkozunk velük a mindennapi étrendben. A TRUE (EU Horizon 2020) projekt keretében, az AgriKultival és a Házikóval közösen hívunk mindenkit, aki szeretné a hüvelyeseket a megszokottól eltérő formában (is) az étrendje részévé tenni.