Belgiumban, Franciaországban és Olaszországban is működnek már olyan hálózatok, úgynevezett értékláncok, ahol a pék azért tudja garantálni a minőségi élelmiszert a vásárlóinak, mert együttműködik a lisztet készítő molnárral és a gabonát termesztő gazdával is.
A pék elmondja az értéklánc többi tagjának, hogy milyen a jó kovász, milyen tápértékű, ízű kenyeret szeretne sütni és ehhez milyen alapanyagra van szüksége. Így a gazda olyan gabonákat termeszt, amivel a molnár elő tudja állítani a pék elvárásainak megfelelő lisztet. A gazda-molnár-pék értéklánc munkáját kutatók is segítik: dokumentálják és elemzik például a termőhelyi feltételeket, vagy a kovászban végbemenő mikrobiológiai folyamatokat. Ezt mutatja be a Cereal Renaissance in the Field című film.
A végeredmény: kiváló minőségű, helyi gabonából, kézműves módszerekkel készült, vegyszermaradványoktól mentes kenyér – hiszen a filmben bemutatott értékláncok tagjai elkötelezettek a kemikáliamentes termesztés mellett. Végül is a gazda, a molnár, a pék, a tudósok és a péktermékeket fogyasztók közösen hoznak létre egy helyi tájra, kulturális hagyományokra alapozó, helyi gazdaságot erősítő tudást és egy fenntartható élelmiszer előállítási rendszert.
A gazda-molnár-pék értéklánc idehaza is létezik, ugyanis az „új hullámos”, kézműves pékségek csak így tudják garantálni a magas minőséget vásárlóiknak. Azok a pékek, akik nem használnak adalékanyagokat, csak magas minőségű liszttel tudnak és akarnak dolgozni, amihez úgy tudnak hozzájutni, ha nem csak megveszik a lisztet, hanem szoros kapcsolatban vannak a számukra megfelelő őrléstechnológiával dolgozó molnárral, és a jó minőségű gabonát termelő gazdával. A Pipacs Pékség kezdeményezésére már több, országos gazda-molnár-pék találkozót is szerveztek azért, hogy még hatékonyabban működjenek ezek a láncok idehaza is. (Az ügy fontosságát jól mutatja, hogy a film szövegét is a Pipacs Pékség munkatársai fordították magyarra.)
A filmet itt lehet megnézni magyar felirattal: https://www.youtube.com/watch?v=FE23SDj19uU&t=628s
A változatos étrendet biztosító növényfajták és a környezetbarát termékek (helyi, bio, GM-mentes, stb.) iránti kereslet folyamatosan nő. A változatosság azon túl, hogy étkezésünkben is gyönyörködtet, a túlélésünk záloga is, egyfajta életbiztosítás: minél többféle növényt vetünk, annál biztosabb, hogy lesz termésünk. A filmben szereplő gazdák elmondják, hogy jöhet akármilyen időjárás okozta nehézség, az általuk vetett, akár 30-40 fajtából álló gabonakeverékben biztos lesznek olyanok, amelyek nem érzékenyek erre, így mindig van mit aratni. Ez a gondolkodásmód nem általános, hiszen a mintegy 200 termesztett növényfajból mindössze 3 faj adja az élelmiszereink 60 %-át. Ennek az eredménye az is, hogy a huszadik században a termesztett növényeink genetikai sokféleségének háromnegyedét már elvesztettük, hiszen nem őriztük meg a magjaikat, szaporítóanyagaikat.
Magyarországon is működik már olyan országos csoport, amely a mezőgazdasági területek sokféleségének megőrzését, növelését tűzte ki célul. A Magház egy 2012 óta működő civil hálózat, tagjai küldetésüknek tekintik azon szervezetek, intézmények és magánszemélyek összekapcsolását, melyek a kultúrnövények sokféleségének megőrzésén és bővítésén munkálkodnak a Kárpát-medencében.
A Cereal Reinassance in the field című dokumentumfilm az EU Kutatási és Innovációs Keretprogramjából, a Horizon 2020-ból finanszírozott, CERERE projekt keretein belül készült. A hazai értékláncfejlesztő munkát az ESSRG Dynaversity és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Farmers’ Pride projektjei támogatják.