Gálné Gabriella, a Közös Jelek Kutatócsoport és Valóságlabor kutatójának tollából olvashatunk a YouCount projekt szegedi esetéről.
Hogyan kezdődött?
A Szegedi Egyetem kutatói 2021 nyarán szervezték a kutatócsoport tagjainak toborzását, majd szeptemberben ismételten felhívást tettek közzé. Olyan hallássérült fiatalokat vártak, akik szívesen részt vettek egy nemzetközi kutatásban, amelynek fókuszában a hallássérült fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése áll.
A YouCount nemzetközi projekt szegedi kutatócsoportja tavaly szeptemberben kezdte el tevékenységét 10 fővel, majd újabb két kutató csatlakozott hozzánk, így jelenleg 12-en vagyunk. 6 hallássérült és 6 halló kutatót számlál a csoport.
A kutatócsoporthoz én szeptemberben csatlakoztam, és senior tagként veszek részt a kutatómunkában. A kutatásban való részvétel számomra nem csak kihívást jelentett, hanem úgy éreztem, hogy nekem ott a helyem, és teljes mértékben így élem meg a jelen pillanatig.
Elsőként egymás megismerése volt fontos, hogy együtt tudjunk gondolkodni ebben a feltáró folyamatban. A kutatás előkészítéseként megosztottuk a csoportban saját élményeinket, pozitív és negatív értelemben, ezzel is ösztönözve, bátorítva egymást arra, hogyan próbáljunk a mindennapi életünk során szembenézni a nehézségekkel. Ne féljünk segítséget kérni, környezetünk számára is jelezzük, hogy hallássérültek vagyunk, hiszen ez nagyon fontos tényező a mindennapok és a kutatás során.
Minden egyes alkalommal támogatjuk egymást, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok jelentős részét, az egész világon veszélyezteti a társadalmi kirekesztés.
Milyen célok vezérelnek?
A szegedi kutatócsoport, amelyet Közös Jelek Kutatócsoportnak és Valóságlabornak neveztünk el, elsődleges célja, hogy a szegedi hallássérült fiatalok (15-29 évesek) autonóm, felnőtt, teljes értékű élet felé irányuló törekvéseit a közös gondolkodás és cselekvés megszervezésével elősegítse. Ennek érdekében a YouCount projektben kidolgozott civil társadalomtudomány és a részvételi kutatási módszertanát alkalmazzuk.
Miért fontos a részvételi kutatás?
A hallássérültek társadalmi beilleszkedésének elősegítését részvételi kutatással tesszük lehetővé. Erre azért van szükség, hogy aktívan és hatékonyan tudjunk az érintettekkel összefogva közösségben cselekedni. Így tudjuk igazán hatékonyan elindítani azt a folyamatot, amelyen együtt haladunk végig sorstársainkkal a kitűzött cél felé.
Kutatás menete és kutatási módszerek
2021. szeptember és 2022. január között a csapatépítésre koncentráltunk a kutatócsoporttal. A közös tanulás során megismerkedtünk az alkalmazható kutatási módszerekkel – főként kvalitatív módszerekkel, amelyek az interjúk készítését és a fókuszcsoportos beszélgetéseket foglalták magukba.
Az interjúk elemzése alapján több kutatási kérdést fogalmaztunk meg, ezek közül három került kiválasztásra.
Kapcsolati háló építés és feltérképezése: Melyek azok az (ingyenes és költségalapú) erőforrások, amelyek a fiatal hallássérültek társadalmi integrációját elősegítik Szegeden és környékén?
Munkaerőpiaci lehetőségek: Melyek a fiatal szegedi hallássérültek valódi lehetőségei a munkaerőpiaci elhelyezkedés és beilleszkedés során? Milyen akciókat tudunk megvalósítani a fiatal szegedi hallássérültek valódi lehetőségeinek bővítéséért a munkaerőpiaci elhelyezkedésük és beilleszkedésük során abból a célból, hogy tehetségüket kamatoztassák és teljes emberi potenciáljukat megélhessék.
Oktatási rendszer: A szegedi hallássérült fiataloknak milyen továbbtanulási elképzeléseik, vágyaik, terveik vannak? Hogyan lehetne az egyetemi/középiskolai oktatási környezetet befogadóbbá tenni a hallássérült diákok számára Szegeden?
Melyek a legfontosabb területek a kutatás szempontjából?
-
Társadalmi befogadás
-
Munkaerőpiac
-
Oktatás
A kutatásunk szempontjából a fentiekben felsorolt területek a legfontosabbak, ezért szükséges megvizsgálnunk, hogy a munkaerőpiacon mekkora eséllyel indulhatnak el a hallássérült fiatalok. Ehhez kapcsolatot kell teremtenünk a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató cégekkel. Biztosítanunk kell számukra az esélyegyenlőséget, a különböző jogszabályok figyelembevételével.
Az oktatás területén is fontos az esélyegyenlőség, az akadálymentesítés, hiszen lehetőséget kell biztosítanunk minden hallássérült személynek arra, hogy a képességeiknek megfelelően tudjanak különböző intézményekben tanulni.
A társadalmi befogadás elengedhetetlen tényező, ezért fontos olyan kapcsolathálót kialakítanunk, ami az érdekeiket szolgálja az élet minden területén.
A kutatócsoport fogalmi hálója
Első szakmai bemutatkozásunk
A szegedi kutatócsoport első szakmai bemutatkozására 2022. május 16-án került sor, amelyen a meghívott résztvevők a szegedi hallássérültekhez kapcsolódó, esélyegyenlőségért, érdekvédelemért dolgozó szervezetek, intézmények, cégek tagjai voltak jelen. A barátságos hangulatú beszélgetésbe mindenki bekapcsolódott. Számomra nagyon jó érzés volt az, hogy bemutathattuk az eddigi tevékenységünket, amelyet örömmel fogadtak a résztvevők, és egyben támogatási szándékukat is kifejezték.
Várakozások
2022. szeptemberétől a kapcsolati háló kiterjesztésére összpontosítunk. Fontosnak tartjuk, hogy még több hallássérült tag legyen a csoportban, ezért felvesszük a kapcsolatot a Klúg Péter Hallássérültek Iskolája, és a SINOSZ Szegedi Szervezete, amelynek elnöke lettem, így hatékonyabban tudom támogatni a kutatócsoportunkat. A kapcsolati hálón belül igyekszünk felmérni azokat a lehetőségeket, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a kutatásunk eredményességéhez.
Fontosnak tartom az esélyegyenlőség érvényesítését a társadalom minden területén. A jogszabályok érvényesítéséért cselekednünk kell, és látnunk kell, hogy a külvilág számára mennyire fontos a kutatásunk és tevékenységünk, ahol a hallássérültek a hallókkal együtt lehetnek.
A jövőre nézve a későbbiekben arra törekszünk, hogy a YouCount SPOTTERON alkalmazás segítségével sor kerüljön a kutatás adatfelvételére és elemzésére, amelyről a következő évben beszámolunk, kiváncsian várom, hogy milyen eredmények születnek majd.
Terveink szerint előreláthatóan 2023. májusában egy hazai műhelyt szeretnénk tartani a kutatócsoporti tagok és a szegedi szereplők részvételével, ahol bemutatjuk a kutatási eredményeinket és az elért akcióinkat.
Nagyon izgalmas időszak előtt állunk, mivel most értünk a kutatásunknak ahhoz a fázisához, amikor szélesebb spektrumon lehetünk jelen a kapcsolati hálón keresztül. Úgy gondolom, hogy kinyílhatnak azok a kapuk számunkra, ahol tudjuk érvényesíteni a hallássérültek jogait, egyben fel is tudjuk térképezni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre, amelynek segítségével hatékonyan tudunk a csoporton belül a kutatótagokkal és a csoporton kívűl is együttműködni.
Számomra a kutatási folyamatban való részvétel mindig is nagy örömmel tölt el, hiszen érintettként nagyon fontosnak tartom, hogy az akadályokat le tudjuk győzni, és a hallássérültek számára minden elérhető legyen, ugyanúgy, mint halló társaiknál, ezzel elősegítve a hallássérültek társadalmi beilleszkedését.