A QuESSA során a mezőgazdasági tájak féltermészetes élőhelyei által biztosított hasznokat, ökoszisztéma-szolgáltatásokat értékeltük.
Miről van szó?
Az agrártájak féltermészetes élőhelyei pótolhatatlanul fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, mint például a beporzás, a kártevők és a talajerózió szabályozása, a szén-dioxid-megkötés vagy a tájesztétika. Ezen élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásaira azonban eddig csak kevés kutatás irányult Európában, s azok is meglehetősen féloldalasok.
A QuESSA (Quantification of Ecological Services for Sustainable Agriculture – Ökológiai szolgáltatások számszerűsítése a fenntartható mezőgazdaságért) kutatás fókuszában a mezőgazdasági tájak féltermészetes élőhelyei által biztosított hasznok, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése állt nyolc országban (Hollandia, Egyesült Királyság, Németország, Svájc, Észtország, Magyarország, Olaszország, Franciaország). Szocio-ökonómiai kutatási kérdésünk, hogy a gazdálkodó közösségek miként érzékelik ezen élőhelyeket, az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat (hasznokat esetleg károkat).
Mi történt?
A terepkutatások során nem pénzbeli ökoszisztéma-szolgáltatás értékelési módszertan segítségével ismertük meg a gazdálkodók percepcióit, véleményét a féltermészetes élőhelyek előnyeiről, ökoszisztéma-szolgáltatásairól. Társadalomtudományi kutatási módszerek széles spektruma áll rendelkezésre az ökoszisztéma-szolgáltatások nem-pénzbeli értékelésére: kvantitatív és szemikvantitatív társadalomtudományos módszerek és kvalitatív, érintettek részvételén alapuló módszerek egyaránt használhatók és kombinálhatók döntéselemzési eszközökkel.
A QuESSA projektben társadalomtudományos tapasztalattal nem rendelkező ökológusok részére fejlesztettünk ki könnyen használható kvalitatív értékelési eljárásokat. Ezen interjúk és fókuszcsoportos megbeszélések fő célja a természetvédelmi, növényvédelmi szándékkal végzett terepi felvételezések társadalmi relevanciájának és a mezőgazdasági termelők ökológiai kutatással szembeni elköteleződésének növelése volt. Korábbi kutatások ugyanis egyértelműen mutatták, hogy a helyi mezőgazdasági termelők nem mindig vannak tudatában az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, a természetes élőhelyek értékének, illetve a tudományos eredményeket nem tekintik sajátjuknak, olykor nem is fogadják el relevánsnak.
Mit értünk el?
Összefoglalva, a projekt során interjús és fókuszcsoportos kutatással vizsgáltuk, hogy a féltermészetes élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásait mennyire ismerik, hogyan értékelik a tájban élő gazdálkodók. A gazdálkodók részvételén alapuló nem pénzbeli ökoszisztéma-szolgáltatás értékelési módszereinkkel nehezen számszerűsíthető társadalmi hasznokat, kulturális értékeket vettünk górcső alá, és nem találtunk áthidalhatatlan különbséget a gazdálkodók által használatos és a tudományosan meghatározott ökoszisztéma-szolgáltatás elgondolásokban. A közös mérlegelés pedig tovább segített az ökoszisztéma-szolgáltatás fogalom gazdagításában, a féltermészetes élőhelyek mezőgazdasági használaton túlmutató hasznainak megismerésében.
