Sajtótájékoztató keretében mutattuk be a Contracts2.0 elnevezésű projektünkben végzett munkánkat melyben az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival, helyi gazdálkodókkal és más őrségi, vendvidéki szereplőkkel dolgozunk együtt. Az együttműködés célja az, hogy az Őrség értékes rétjein gazdag növény- és állatvilág éljen a helyi gazdálkodók tájtisztelő gazdálkodási gyakorlatainak köszönhetően.
Az Európai uniós Közös Agrárpolitika részét képezik az agrár-környezetgazdálkodási támogatások, amelyekből a gazda pénzt kap azért, ha természetkímélő módon műveli a területeit, tartja állatait. Ezeket a támogatásokat azonban kevés gazdálkodó veszi igénybe, ráadásul előírásaik nem is minden esetben szolgálják hatékonyan a biológiai sokféleség megőrzését. Kutatóink, az Őrségben élő gazdákkal és természetvédőkkel együttműködve ezen szeretnének változtatni. Azt vizsgáljuk, hogy milyen új feltételek szükségesek ahhoz, hogy a gazdák tudják és akarják követni az agrár-környezetgazdálkodás elveit, megkössék a szerződéseket, és ezért megfelelő kompenzációban részesüljenek.
„A nemzeti park értékes rétjeinek háromnegyede a helyi gazdák kezében van, rajtuk múlik, hogy ott sikerül-e a ritka növény- és állatfajokat megőrizni. Éppen ezért van óriási lehetőség ebben az együttműködésben a gazdák és a természetvédők között. Az ESSRG kutatóinak segítségével tartott műhelymunkákon ráébredtünk, hogy a helyi kisgazdák és a nemzeti park érdekei szinte teljesen megegyeznek: fenntartani a kisléptékű, családi gazdaságokat, amelyek természetkímélő módon működnek. Az első lépéseket már megtettük efelé és reméljük, néhány éven belül tényleges támogatást is nyújthatunk a gazdáknak” – mondta Szentirmai István, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője.
„Az agrár-környezetgazdálkodási program hatékonyságának javítására többféle, máshol már bevált gyakorlat vagy épp folyamatban lévő kísérlet is ismert az Európai Unió tagállamaiban. A mi feladatunk az, hogy megtaláljuk mi valósítható meg az Őrségben, ennek érdekében működünk együtt az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal, a helyi gazdálkodókkal, idegenforgalomban dolgozókkal és önkormányzatokkal” – mondja Kelemen Eszter, vezető kutatónk.
„E szereplőkkel közösen hoztunk létre három évvel ezelőtt egy innovációs műhelyt az Őrségben, melyben azon dolgozunk, hogy hogyan lehetne a fenti elképzeléseket megvalósítani. Azt akarjuk kideríteni, hogy mi a közös jövőképe a helyi közösségnek és a helyi természetvédelemnek, hogyan lehetne előre lépni a természetbarát gazdálkodás felé akár táji szinten” – teszi hozzá Megyesi Boldizsár, kutató kollégánk.
Kutatásainkból az látszik, hogy az úgynevezett eredményalapú szerződésekre lennének leginkább nyitottak az őrségi gazdák. Az eredményalapú szerződésekben a rétek fajgazdagságának fenntartása érdekében nem azt határozzák meg a gazdálkodók számára, hogy milyen módszerrel műveljék a gyepterületeiket , hanem azt, hogy mely (védett) állat- és növényfajok állományát kell megőrizni vagy növelni a gazdálkodás során. Az már a gazda dolga, hogy hogyan éri ezt el. Persze ehhez érdemes folyamatosan konzultálniuk a természetvédelmi szakemberekkel, és ötvözni az általuk javasolt gyakorlatokat saját tapasztalatukkal, illetve a korábban, akár évszázadokkal ezelőtt kialakult helyi tudással.
Emellett pedig a helyi termékek eladását segítő védjegyrendszer kialakítása is érdekli az őrségieket, ennek a végig gondolásában, kialakításában is segédkezünk. A cél, hogy a helyben, kézműves módszerekkel megtermelt élelmiszerek minél ismertebbé váljanak a hazai fogyasztók számára, ennek érdekében szeretnék megerősíteni az Őrségi Nemzeti Parki Termék védjegyet, illetve egy úgynevezett kosár-közösség létrehozását előre mozdítani a térségben.
Az elmúlt évek közös munkája jó alapot biztosít ahhoz, hogy kísérleti jelleggel elindulhasson majd egy újfajta, eredményalapú agrárkörnyezet-gazdálkodási szerződés az Őrségben. A Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai együttműködve botanikusokkal, zoológusokkal, illetve helyi gazdákkal már elkezdték ennek a munkának az előkészítését. Meghatározták, hogy mely területeket lenne érdemes bevonni a kezdeményezésbe, és azt is, hogy mely fajok mutatják majd azt, hogy valóban természetkímélő módon folyik a gazdálkodás. Ettől az újszerű szerződési formától azt várják, hogy rugalmasabb kereteket biztosít a gazdálkodók számára, ezért többen kötik majd meg, mint a jelenlegi agrár-környezetgazdálkodási szerződéseket. Így egyre több területen, sőt táji szinten hoz majd eredményeket a természeti sokféleséget óvó mezőgazdálkodás.
Az Őrségi Innovációs Műhelyről készült egy rövid videó is:
Kelemen Eszter, a Klubrádió Ép ésszel című műsorában mutatta be ezt a munkánkat. A beszélgetést itt lehet meghallgatni.
Címlapfotó: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság